|
(Lk3:1-6) Egyik tudományos-fantasztikus filmben a film hõse elhárította a szuper-számítógép elkerülhetetlennek tünõ gonosz gyõzelmét, és a rendszer összeomlását okozta, amikor egyetlen szót gépelt be: Miért? Sok vonatkozásban a miért alapvetõbb kérdés, mint a micsoda, fõleg a hit területén.
Sajnos manapság nagyszámú névleg katolikus számukra a micsoda az elsõdleges kérdés. Hitük egyetlen feltétele az, hogy õk mit hajlandók elfogadni, míg az igaz hit inkább a hinnem kell miért-jével törõdik. Az úgynevezett Új Korszak (New Age) elkötelezettjei és manapság még sokan mások is mellõzik a megokolást, mikor elõre eldöntik, hogy mit higgyenek. Még többen azt döntik el, hogy miben is nem hisznek többé. A ma gyakran eldobott tanítások között találjuk a házasság felbonthatatlanságát és kizárólagosságát, a meg nem született gyermek jogát az élethez, a házasságban a nemi élet életadó és a felek kapcsolatát éltetõ szerepeinek az elválaszthatatlan egységét, a házasság meghatározását mint egy férfi és egy nõ által kötött szent egyezséget, amely a testi kapcsolatukhoz elengedhetetlen. Ott vannak azután azok a régóta gondot okozó „súlyos tanítások”, mint hogy szeressük még az ellenségeinket is, hogy áldjuk azokat, akik átkoznak minket, hogy adjuk meg a munkás igazságos bérét, meg hogy mondjunk mindig igazat, és éljünk józan, becsületes életet.
A bölcsek a miért-re kerestek választ. Engedelmesen követték a csillagot, bárhová is vezette õket. Miért? Mert tudták, hogy az a csodás csillag más, mint a többi égitest. Továbbá valószínüleg ismertek bizonyos jövendöléseket is egy ilyen csillagról. Hasonlóképpen, az apostolok sem válogatták ki a Jézus tanításaiból azt, hogy mit fogadjanak el és mit ne. Mindent elfogadtak tõle, mint ahogy nekünk is tennünk kell. Miért? Mert számtalan csodát müvelt, melyeket még az ellenségei sem tagadhattak, mert számos jövendölése valóra vált, mert Jézus a legképtelenebb elvárásainkon túl valóra váltott minden õsi jövendölést.
Például a mai evangélium említi a jövendölést, hogy „minden ember meglátja az Isten üdvösségét.” A keresztény korban szemtanúi lettünk annak, ahogy a pogány nemzetek egymás után egészében elfogadták az Ószövetséget az Újjal együtt. Miért nem vesszük észre, hogy itt micsoda rendkívüli prófétai beteljesülésrõl van szó?! Ami a hitet illeti, nem szabad megdönthetetlen bizonyítékot várnunk, viszont Isten hihetetlen jeleket mutatott nekünk, amelyek egyben történelmileg teljesen egyedülállók. Mohamedtól és Joseph Smith-tõl, a mormon egyház alapítójától eltérõen, Urunk Jézus Krisztus nem csupán magán-kinyilatkoztatás alapján adott vallást a világnak, hanem nyilvános tevékenységével is, a mai evangéliumban felsorolt történelmi tények keretében.
Heródes király „mi-ember” volt. Nem érdekelte, hogy miért kellene hinnie abban, amit nem volt hajlandó elfogadni. A Betlehem környékén született aprószentek meggyilkolásával a saját „igazságát” próbálta ráerõszakolni a kinyilatkoztatásra. Ehhez hasonlóan a szexuális forradalom címén a mi korunk a fogamzásgátló tablettát találta ki. Pusztán a megrészegült testi vágyra épített ház ez, amelyben igen kevés hely adódik a gyermek számára. Amikor azonban a nemkívánatos gyermek Isten végtelen jóságának és irgalmasságának prófétájaként mégis megfogant, Heródes módjára sokan közülünk is a halál-társadalom mellett döntöttek. Ez pedig egy újabb meglátáshoz vezet:
Végeredményben minden „mi-ember” valójában „ki-embernek” bizonyul. A lényeg nem annyira az, hogy miben nem vagyunk hajlandók hinni, hanem Kit nem vagyunk hajlandók elfogadni – vagyis Jézus Krisztust, akár saját személyében, akár apró képviselõiben, a világ kicsinyeiben. Viszont mindannak, aki elfogadja õt, hatalmat ad, hogy Isten gyermekévé váljék. Így legyen velünk is! Ámen!
|
